A jogszabály mai napon hatályos állapota
1988. évi I. törvény
a közúti közlekedésről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel
[A vastag
betűs szöveg az 1988. évi I.
törvény (a továbbiakban: Tv.), a vékony betűs a 30/1988. (IV.
21.) MT rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.]
A törvény célja
Tv.
1. § A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban
résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a
meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek
kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek
megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a
közutak védelmét.
A törvény hatálya
Tv.
2. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti
közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - a
48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és
a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.
(2)
A Magyar Köztársaság területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott
járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény
rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy
nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik.
(3)
A Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre,
azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban
kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy
megállapodás másként nem rendelkezik.
(4)
Fegyveres erők és fegyveres testületek tagjaira, járműveire és magánútjaira
jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(5)
A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és
tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 8. § (1) bekezdésének
h) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a
közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.
Vhr.
1. § A rendeletnek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és
tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - az 5. §, a 27. §, a 29. §
és a 35. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is
alkalmazni kell.
A közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogai és kötelezettségei
Tv.
3. § (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és
a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy
- meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe
veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon
korlátozhatja vagy kizárhatja.
(2)
A közút kezelője a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát
és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.
Tv.
4. § (1) A közúti közforgalmú személyszállítást végző járművön bárki utazhat,
ha a meghirdetett utazási feltételeket megtartja.
(2)
A közúti közforgalmú személyszállítást végző jármű üzembentartója köteles az
utazási feltételekről, menetrend alapján közlekedő jármű üzembentartója ezen
kívül a jármű közlekedésének időpontjáról, gyakoriságáról és az utazás egyéb
körülményeiről az utasokat tájékoztatni.
Tv.
5. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének
a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;
b) a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak
utasításait követni;
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot
ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne
zavarjon.
(2)
Közúton járművet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban
van, a jármű vezetéséhez előírt engedéllyel rendelkezik.
(3)
A jármű vezetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem
engedheti át olyan személynek, aki a (2) bekezdésben említett feltételeknek nem
felel meg.
(4)
A külföldi hatóság engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel belföldi közúti
forgalomban a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehet részt
venni.
Vhr.
2. § (1) Közúti járművezetői engedélyt az kaphat, aki a jogszabályban
meghatározott életkort betöltötte, az előírt iskolai végzettséggel rendelkezik,
egészségi és közbiztonsági szempontból a vezetésre alkalmas és eredményes
képesítő vizsgát tett.
(2)
Közúti közlekedési szolgáltatást végző járművet az vezethet, aki a
pályaalkalmassági követelményeknek is megfelel. Külön jogszabály egyéb esetben
is kötelezővé teheti a pályaalkalmassági vizsgálatot.
(3)
Aki sorozatosan megszegte a közúti forgalomra vonatkozó szabályokat és emiatt a
szabálysértési hatóság - határozatban - szabálysértési bírsággal sújtotta,
rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra is kötelezhető.
Vhr.
2/A. § (1) Azt, aki a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát
a) a közút, annak műtárgya, tartozéka beszennyezésével,
b) közúti jelzés vagy egyéb tárgy - a közút kezelőjének
hozzájárulása nélküli vagy attól eltérő - elhelyezésével, eltávolításával,
megváltoztatásával
vagy más hasonló módon
sérti, vagy veszélyezteti, a közút kezelője az eredeti állapot
helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt előidéző magatartástól
való tartózkodásra felszólítja; a közlekedési hatóság a felszólítás
eredménytelensége esetében - a közút kezelőjének kérelmére - kötelezi. Ez az
intézkedés nem mentesíti a közút kezelőjét a Tv. 34. §-ának (4) bekezdésében
meghatározott kötelezettsége alól.
(2) Ha
az (1) bekezdésben megjelölt cselekmények miatt a közlekedési hatóság eljár, az
útügyi hatósági eljárási díjat annak terhére kell megállapítani, aki az
eljárásra okot adott.
Tv.
6. § (1) Járművel az út-, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak
megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az
utasokra és a rakományra.
(2)
Járművel az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi
viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell haladni.
(3)
Aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó,
irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Az irányváltoztatást jól
láthatóan és kellő ideig jelezni kell.
(4)
Útkereszteződésben - ha közúti jelzésből vagy forgalmi szabályból más nem
következik - a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége.
Tv.
7. § (1) A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a
közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat
kitenni, kidobni nem szabad.
(2)
Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a
közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat
juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg
ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét
tájékoztatni.
(3)
Az a járművezető, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli,
vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát
súlyosan veszélyezteti, köteles erről a rendőrséget vagy a közút kezelőjét
értesíteni, és - amennyiben erre lehetősége van - a veszélyt a közlekedés többi
résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).
Tv.
7/A. § (1) A közúti balesettel érintett járművek vezetői - a rendőrhatóság
értesítésének, illetve a rendőri intézkedés hiányában - kötelesek
személyazonosságukat és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk fennállását
a biztosító intézet megnevezésével együtt hitelt érdemlően igazolni, nevüket,
lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni.
(2)
Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó az
(1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen
hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek
megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni.
A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok
Tv.
8. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok:
a) a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése,
szabályozása és ellenőrzése;
b) a közúti közlekedés szervezeti és működési
feltételeinek meghatározása;
c) a közúti közlekedési hatósági feladatok ellátása;
d) a tömegközlekedés működtetésének biztosítása;
e) a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés,
felvilágosítás és propaganda;
f) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti
járművezetők vizsgáztatása;
g) a járművek műszaki vizsgálata;
h) a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése.
(2)
A hazai járműállomány rendeltetésszerű, biztonságos és a környezetvédelmi
követelményeknek megfelelő működtetéséhez szükséges feltételeket
(alkatrészellátás, javítás, karbantartás, tüzelő- és kenőanyagellátás stb.)
jogi, közgazdasági és hatósági eszközökkel is biztosítani kell.
Tv.
9. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a
miniszterek, államigazgatási szervek, valamint az egyéb költségvetési szervek
látják el.
(2) A közúti
közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi
önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.
Vhr.
3. § (1) A közúti közlekedési és a közúti közlekedéssel összefüggő jogszabályok
kezdeményezéséhez vagy kiadásához - ha az más miniszter hatáskörébe tartozik -
a közlekedési és vízügyi miniszter egyetértése szükséges.
(2) A
közúti közlekedés rendőrhatósági tevékenységének irányításához kapcsolódó
jogszabályok kezdeményezéséhez vagy kiadásához - ha az más miniszter
hatáskörébe tartozik - a belügyminiszter egyetértése szükséges.
Vhr.
4. §
Tv. 9/A. §
Tv.
9/B. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba
tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik
létesítése, fejlesztése, felújítása, fenntartása és üzemeltetése (a
továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy
e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi
részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba
adhatja.
(2)
Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik
működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi
részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést
koncesszióba adhatja.
(3)
(4)
A koncessziós pályázatot
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos
közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai -
és a műtárgyaik működtetésére a közlekedésért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter);
b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak
és a műtárgyaik működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete
írja ki.
(5) A pályázati
kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon
túlmenően - tartalmaznia kell:
a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez
vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;
b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi
követelményeit;
c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl.
részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről
nyújtott tájékoztatás).
d)
(6) A pályázat
nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania,
amely jogosult az (1) és a (2) bekezdés szerinti közutakhoz közvetlenül
csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és
sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi
létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy
üzemeltetésére.
Tv. 9/C. § (1) A
koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdés
szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett,
felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól
díjat szedhet (úthasználati díj).
(2) A koncessziós
szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - külön
pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.
A közúti közlekedés fejlesztése
Tv.
10. § (1) A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek
alapján, a nemzetgazdasági, valamint
a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A
fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti
munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi
közúti közlekedés rendszeréhez.
(2)
A közúti közforgalmú személyszállításnak a vasúti és vízi közforgalmú
személyszállítással együtt hálózatot kell alkotnia.
Tv.
11. § (1) Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak,
helyi közutak) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak összefüggő rendszert
alkossanak.
(2)
A közutak térségi hálózatának tervezése során - a közutak nyomvonalának
kijelölésénél, az útkategória és keresztmetszeti megoldás kiválasztásánál,
valamint a megvalósítás időbeli ütemezésénél - a következő gazdasági,
társadalmi és környezeti szempontokat és hatásokat kell együttesen értékelni,
és figyelembe venni:
a) a létesítés, a felújítás, az üzemeltetés és a
használat közvetlen társadalmi költsége,
b) a közlekedés-biztonsági szempontból várható hatások,
c) a települési környezetre gyakorolt hatások,
d) a természeti és kulturális örökségi értékekre,
természeti területekre, tájakra és Natura 2000 területekre, valamint a
természeti erőforrásokra, különösen a termőföldre gyakorolt hatások és
kockázatok,
e) az elérhetőség-javulásból fakadó térségi
gazdaságélénkítő hatás,
f) nemzetközi együttműködés elősegítése,
g) a hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának
célja,
h) az országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint
helyi területfejlesztési és -rendezési célok,
i) a közúthálózat-fejlesztéssel szorosan összefüggő
egyéb sajátos szempontok, különös tekintettel a honvédelmi, idegenforgalmi és
vidékfejlesztési szempontokra.
Vhr.
5. § (1) A közúthálózat fejlesztésére tervet kell készíteni. A terv készítése
során figyelembe kell venni a területfejlesztési koncepciókat és programokat,
valamint a terület- és településrendezési terveket.
(2) A
helyi közúthálózatok fejlesztésének tervezésénél biztosítani kell
kapcsolódásukat az országos közúthálózathoz.
(3) A
közúthálózatok fejlesztési tervének készítésére és egyeztetésére a
területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek
készítésének és egyeztetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az
országos és a helyi közúthálózat fejlesztésére vonatkozó tervet a közlekedési
hatósággal egyeztetni kell.
(4) Az
országos közúthálózat fejlesztési tervét a közlekedési és vízügyi miniszter
előterjesztése alapján az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos
Területrendezési Terv figyelembevételével a Kormány hagyja jóvá.
(5) A
helyi közúthálózat fejlesztési tervét a településszerkezeti terv részeként a
tulajdonos települési önkormányzat képviselő-testülete - több települést
összekötő helyi közút esetén a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei
területrendezési terv figyelembevételével, több megyét érintő helyi közút
esetén a régió területfejlesztési koncepciója és a régió területrendezési
tervének figyelembevételével a külön jogszabályban meghatározott szervezet -
hagyja jóvá.
(6) A
fővárosban a helyi közúthálózat fejlesztési tervét - a kerületi
önkormányzatokkal történt egyeztetést követően - a Fővárosi Szabályozási
Kerettervvel összehangoltan a Fővárosi Közgyűlés hagyja jóvá.
(7) A
közúthálózat fejlesztési tervét ötévenként felül kell vizsgálni, és szükség
szerint módosítani kell.
(8) Az
elfogadott közúthálózat fejlesztési tervet a terület- és településfejlesztések
és a településrendezések során figyelembe kell venni.
A közúti forgalom szervezésének elvei
Tv.
12. § (1) A közúti forgalomban való részvétel feltételeit és módját a forgalmi
igények, a hazai közlekedési gyakorlat és a nemzetközi szabályok
figyelembevételével kell meghatározni.
(2)
A közutak forgalmi rendjét félreérthetetlenül, úgy kell kialakítani, hogy azt a
közlekedés résztvevői kellő időben és könnyen felismerhessék. A forgalmi rend
kialakításához a szükséges és lehető legkevesebb közúti jelzőtáblát kell
használni. A forgalomban résztvevők továbbhaladásának és úticéljuk elérésének
megkönnyítése érdekében megfelelő tájékoztató közúti jelzéseket kell
elhelyezni.
(3)
A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet,
jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok
alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas
arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát
egyéb módon veszélyezteti. Tilos továbbá elhelyezni - a járda, a gyalogút és a
kerékpárút kivételével - a közút területén, a közút felett, továbbá a közút lakott
területen kívüli szakasza mellett - a 42/A. § (1) bekezdésének a)
pontjában meghatározott távolságon belül - reklámtáblát, reklámhordozót és
egyéb reklámcélú berendezést. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik azokra a -
közvetlenül az út mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a
közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(4)
A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben megállapított tilalom megszegőjét a
jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy
eltávolítására kötelezi. A közút kezelője a közlekedési hatóság rendelkezése
alapján az eltávolítást - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti
vagy elvégeztetheti.
(5)
A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon a közút
területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést eltávolíthatja.
(6)
A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a
gyalogos átkelőhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és
vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom
biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan
védeni kell a közúti forgalomban résztvevő gyermekeket, időskorúakat, valamint
a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat.
Vhr.
6. § (1) A közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást megjelenítő
jelzéshordozónak azt a - közút kezelőjének hozzájárulásával elhelyezett -
berendezést kell tekinteni, amely a közúti közlekedés szabályainak betartására,
az elvárt közlekedési magatartásra nevel, illetve figyelmeztet.
(2) A
Tv. 12. §-ának (3)-(5) bekezdése alkalmazása szempontjából a tilalom megszegője
alatt a reklámozót kell érteni. Ha a reklámozó kiléte nem állapítható meg, a
jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy
eltávolítására annak az ingatlannak a tulajdonosát kell kötelezni, amelynek
területén a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy
egyéb tárgy van. A tilalom megszegőjével szemben a közlekedési hatóság - a
közút kezelőjének kérelmére - jár el.
Tv.
13. § (1) A forgalom szabályozásánál a közúti közlekedés érdekeit és a
kereskedelmi egységek áruval való ellátásához fűződő érdekeket - a közlekedés
zavartalanságának és biztonságának megóvása mellett - összhangba kell hozni.
(2)
A lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a műemléki és
védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülőhelyeket
forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelő várakozási díjak alkalmazásával
is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól.
Tv.
14. § (1) A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)
a) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút
állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt,
b) a rendőrség, tűzoltóság és a fegyveres erők
(honvédség, határőrség) a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott
esetekben
jogosultak.
(2)
A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti
jelzéseket a munka befejezésekor, illetőleg az ok megszűnésekor haladéktalanul
el kell távolítani.
(3)
A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb
időtartamra történő lezárásából eredő kárt az intézkedő szerv köteles
megtéríteni.
Vhr.
7. § (1) A rendőrség, a tűzoltóság és a fegyveres erők a közút kezelőjének
hozzájárulásával zárhatják le a közutat és korlátozhatják (elterelhetik) annak
forgalmát. Azonnali intézkedést igénylő esetben - ha a kezelő hozzájárulása nem
szerezhető be - a közút kezelőjét haladéktalanul értesíteni kell.
(2) Az
(1) bekezdésben meghatározott esetekben a közút lezárása és a forgalom
korlátozása (elterelése) érdekében szükséges intézkedések megtételéért és a
kihelyezett jelzések eltávolításáért a kihelyező szervek felelősek. A
kihelyezés okának megszűnésekor el nem távolított közúti jelzések
eltávolításáról - a kihelyező szervek értesítése mellett - a közút kezelője
gondoskodik.
(3) Ha
a közút előre tervezhető lezárása miatt terelőút kijelölése szükséges, a
lezárás, illetőleg a kijelölés előtt az érintett közút kezelőjének a
hozzájárulását be kell szerezni. A közút lezárásával, a terelőút kijelölésével
és az elterelt forgalom elviselésére való alkalmassá tételével, valamint a
szükséges jelzések elhelyezésével, eltávolításával kapcsolatban felmerülő
költségeket az viseli, aki a közút lezárására okot adott, vagy akinek érdekében
azt elrendelték.
Tv.
15. § (1) A miniszter - rendeletben - meghatározott járművek közlekedését a
közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.
(2)
(3)
Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített,
illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését
rendelheti el.
(4)
Az (1) bekezdésben, továbbá a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díjak és
pótdíjak befizetéséről az igénybe vevő köteles gondoskodni.
(5)
Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott díjat nem fizették meg, a közút
kezelője vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet a
létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának
időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni
a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást. A díj- és a pótdíjfizetési
kötelezettség egy év alatt évül el. A díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem
követelhető.
Vhr.
8. § (1) A közlekedési és vízügyi miniszter által megállapított össztömeg-,
tengelyterhelés- vagy mérethatárokat meghaladó és a lánctalpas jármű a közúti
forgalomban csak a közút kezelőjének hozzájárulásával vehet részt. A
hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Veszélyes árut
szállító jármű közúti közlekedéséhez engedély szükséges.
(2) Az
össztömeg- vagy tengelyterhelés-határokat meghaladó jármű üzemben tartója a
közút használatáért díjat köteles fizetni.
(3) Ha
a (2) bekezdésben megjelölt jármű hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban
foglalt feltételektől eltérő módon vesz részt a forgalomban, a közlekedési
hatóság a jármű üzemben tartóját a használati díj tízszereséig terjedő pótdíj
megfizetésére kötelezheti.
(4)
Vhr.
9. §
Tv.
16. § (1) Olyan elemi csapás vagy rendkívüli
hóakadály elhárítására, amely a közutak forgalmát, a személy- és áruszállítást,
emiatt a lakosság ellátását széles körben és jelentősen akadályozza, a
védekezés és mentés egységes, központi irányítására, ezen belül a
veszélyeztetett terület lakosságának ellátására a miniszter - az érintett
tárcák és szervek bevonásával - bizottságot alakít.
(2)
Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi
irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek
bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a közigazgatási
hivatal feladata.
A közúti közlekedés résztvevőinek nevelése, oktatása, szakképzése és utánképzése
Tv.
17. § A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a
közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése
érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást,
felvilágosító- és propagandamunkát.
Tv.
18. § (1) A közúti közlekedési szakemberek képzése állami közép- és felsőfokú
oktatási intézményekben vagy tanfolyamokon történik.
(2)
A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése,
továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető.
Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység az erre
vonatkozó jogosultság megszerzése alapján végezhető. A tanfolyami képzést,
továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja
annak szakfelügyeletét.
(3)
A külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző járművezető és közúti
közlekedési szakember időszakos szakirányú továbbképzésen köteles részt venni.
(4)
Utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek
a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság
közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve
b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése
miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá
c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési
előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.
(5)
A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy
igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.
(6)
Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha az eltiltás csak
járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély
visszavonásával nem jár.
(7)
A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles
tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon
végzőket 30 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A
bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot
illeti meg.
(8)
A (2) bekezdésben meghatározott tanfolyami képzésben az iskolavezető és a
szakoktató, illetőleg a tanfolyami képzést követő vizsgáztatásban a
vizsgabiztos abban az esetben vehet részt, ha erre vonatkozó képesítéssel
rendelkezik és a közlekedési hatóság erre vonatkozó névjegyzékbe felvette.
(9)
A (2) bekezdésben meghatározott névjegyzékek adattartalma:
a)
név és születéskori név,
b)
születés helye, időpontja (év,
hó, nap),
c)
anyja neve,
d)
lakóhelye,
e)
erkölcsi bizonyítvány száma,
f)
továbbképzésen történt
részvétel időpontja,
g)
képesítő okmány száma, a
kiadás dátuma,
h)
a névjegyzéket vezető
közlekedési hatóság megnevezése,
i)
a névjegyzékbe vétel száma,
időpontja,
j)
a névjegyzékbe vételt igazoló
okmány száma, kiadás dátuma, érvényessége,
k)
a névjegyzékből törlés oka és
időpontja.
(10)
A (9) bekezdés a), h) és j) pontjában meghatározott adatok
nyilvánosak.
(11)
Az iskolavezetőt, a szakoktatót és a vizsgabiztost a közlekedési hatóság a
névjegyzékből törli, ha:
a)
kötelező továbbképzésen nem
vett részt;
b)
nem rendelkezik érvényes
vezetői engedéllyel;
c)
a névjegyzékbe történő
felvételre, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek már nem felel meg;
d)
a névjegyzékbe felvett személy
ezt kérelmezi;
e)
a névjegyzékbe felvett személy
elhalálozott;
f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi
tevékenységre külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket ismételten
megsérti.
(12)
A (11) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékből való
törlés határozott időre, legfeljebb azonban öt évre történhet.
Az utazó munkavállalók munkaideje
Tv.
18/A. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban:
Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni
a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti
szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a
3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a
3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i
561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, - a vezetési idő, a
megszakítás és pihenőidő tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX.
törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek
személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó
munkát végeznek.
(2)
A 18/C. §-ban foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a
munkavállaló munkavégzése nem esik az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály
és közösségi jogszabály hatálya alá, azonban a munkaidőkeret időtartama alatt a
munkavállaló az említett jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó
munkát is végez.
(3)
A (2) bekezdésben meghatározott munkavállalónak az (1) bekezdésben
meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó
munkavégzése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Tv.
18/B. § A 18/B-18/J. §-ok alkalmazásában:
a)
munkaidő: az Mt. 117. §-a (1)
bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel különösen
aa)
a közúti személyszállítási,
illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában
foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és
kiszállásánál való segédkezessél töltött időt, a jármű takarításával és
karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok
biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások
teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá
a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel
összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát,
ab)
a be- és kirakodásra történő
várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt
meghatározható. Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és
kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti,
kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez;
b)
rendelkezésre állási idő:
ba)
minden olyan idő, amely nem
minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell
a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének
megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek
együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a
jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a
határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi,
ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő várakozással töltött idő,
bb)
több gépjárművezetős járatok
esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a
fekvőhelyen eltöltött idő;
c)
munkahely: a közúti személyszállítást,
illetve árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az
ilyen tevékenység végezéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely, ahol
a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos
feladatokat végzik;
d)
közúti szállításban közreműködő személy: a munkavállaló és az önálló vállalkozói tevékenységet
folytató gépjárművezető;
e)
önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető:
ea)
közúti árufuvarozói vagy
autóbuszos személyszállító engedély alapján önálló vállalkozási tevékenység
keretében személyek és áruk továbbítására jogosult,
eb)
az ea) pontban
meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan, munkaszerződéssel vagy egyéb
munkavégzésre irányuló jogviszonnyal nem rendelkezik,
ec)
tevékenységét szabadon
szervezheti;
f)
a hét: a munkavégzés helye
szerinti helyi időszámítás szerint, hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig
terjedő időszak.
Tv.
18/C. § (1) A 18/A. §-ban említett munkavállalók esetében a munkáltatónak
munkaidőkeretet kell megállapítania.
(2)
A 18/A. § (1) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkáltató
legfeljebb négy hónapos, kollektív szerződés legfeljebb hat hónapos
munkaidőkeretet állapíthat meg.
(3)
A 18/A. § (2) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkaidőkeret hosszát
az Mt.-ben foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy hat hónaposnál
hosszabb munkaidőkeret nem állapítható meg.
(4)
A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg.
(5)
A heti munkaidő - kollektív szerződés, illetve a 18/A. § (1) bekezdésében
meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
- a 60 órát nem haladhatja meg.
(6)
Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, bármely négy -
kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb hat - hónapos időszakban az
egybeszámított munkaidő heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg, továbbá a
munkaidőkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári héten a
munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított munkaideje - kollektív
szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a 60 órát ne haladja meg.
(7)
A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni abban az
esetben is, ha a munkavállaló korábbi munkaviszonya megszűnt vagy megszűnik, de
négy hónapnál nem régebben korábbi munkaviszonyában munkát végzett.
(8)
A (4)-(7) bekezdések alkalmazása során az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja
szerinti rendkívüli munkavégzés időtartamát is figyelembe kell venni.
(9)
A (6) és (7) bekezdésben foglalt kötelezettségek munkáltatói teljesítése
céljából a munkavállaló köteles havonta, illetve a munkáltató által előírt
gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött
időről.
Tv.
18/D. § (1) A munkáltató a munkavállalót személyszállítási, illetve árufuvarozási
tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a
közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó
szabályokkal összhangban osztja be.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a munkavégzés szervezése
során a munkáltatónak - a rendelkezésre álló lehetőségeken belül - törekednie
kell arra, hogy a munkavállaló pihenőidejének minél nagyobb részét az általa
megválasztott helyen tudja eltölteni.
(3)
A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai
szabályok, a menetrend, és a munkáltató utasításainak keretei között maga
osztja be.
Tv.
18/E. § (1) A munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti
munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani,
illetve a beosztást a munkavállalóval közölni.
(2)
Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú
intézkedésével az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérhet, ebben az
esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő első 12 órája
rendkívüli munkavégzésnek minősül.
(3)
A rendelkezésre állási időnek minősülő időszakot és előrelátható időtartamát -
az indulás előtt vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idő kezdetét
megelőzően - a munkavállalóval ismertetni kell.
Tv.
18/F. § (1) Amennyiben a 18/A. §-ban megjelölt jogszabály és közösségi
jogszabály eltérően nem rendelkezik, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan
végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés
ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja
a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani.
(2)
A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló
feloszthatja.
(3)
A rendelkezésre állási idő és az ezt közvetlenül követő munkaidő együttes
időtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve, ha a munkavégzés
határátlépéshez vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik. Ebben az
esetben a (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4)
Ha a munkavégzési idő és az azt követő rendelkezésre állási idő együttes
tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követő első lehetséges
időpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenőidőt kell tartani.
Tv.
18/G. § (1) Amennyiben a munkavégzés - a munkavégzés helye szerinti helyi
időszámítás szerint - részben a 00.00 és 04.00 óra közötti időszakra esik (a
továbbiakban: éjszakai időszak), a napi munkaidő - ha kollektív szerződés,
illetve munkaszerződés eltérően nem rendelkezik - a tíz órát nem haladja meg.
(2)
Éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti
bérpótlék illeti meg.
Tv.
18/H. § A munkáltató az Mt. 140/A. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló
rendelkezésre állási idejét köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást
három évig megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a
munkavállaló részére - kérésre - átadni.
Tv.
18/I. § A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 148. §-a (1)
bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg.
Tv.
18/J. § A 18/A. §-ban meghatározott munkavállalókra az Mt. 117/B. §-ának (3)
bekezdése, 126. §-a (1) bekezdésének a), c) és d) pontja, 127.
§-a (1) bekezdésének első mondata, továbbá 147. §-ának (6) bekezdése nem
alkalmazható, kivéve a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkavállalók
olyan munkavégzését, amelyre a jelen törvény szerinti eltérő rendelkezéseket
nem kell alkalmazni.
Vhr.
10. § (1) A biztonságos közúti közlekedésre nevelés, a balesetmegelőző,
felvilágosító és propagandamunka programját a belügyminiszter a közlekedési és
vízügyi miniszterrel egyetértésben, az állami oktatási intézményekben a közúti
közlekedési ismeretek oktatásának programját az oktatási miniszter a
belügyminiszterrel és a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben
állapítja meg.
(2)
Gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatottnak kell tekinteni a közúti
közlekedési szolgáltatást végző jármű vezetőjét.
Vhr.
11. § (1) Az állami oktatásban - tantervi órakereten belül - a közúti
közlekedési ismereteket oktatni kell.
(2) Az
állami oktatásban - tantervi órakereten kívül - lehetővé kell tenni, hogy az
általános iskolai tanulók a nyolcadik osztály befejezésével segédmotoros
kerékpárvezetői igazolványt, a középfokú iskolai tanulók az iskola
befejezésekor személygépkocsivezetői engedélyt szerezhessenek.
Vhr.
12. § (1) Az állami közép- és felsőfokú oktatási intézményekben folytatott
gépjármű és útügyi szakirányú képzés programját az oktatási miniszter a
közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
(2)
Vhr.
13. §
Vhr.
14. §
A járművek használata
Tv.
19. § (1) A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az
azokhoz használt, továbbá a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek
üzemeltetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2)
A település területén levő taxiállomások igénybevételének rendjét az
önkormányzat rendeletben állapíthatja meg.
(3) A közforgalmú
személyszállításra az üzemben tartót szerződéskötési
kötelezettség terheli.
(4)
A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti
járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyek
kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem
elektronikus úton is előterjeszthető.
Tv.
20. § (1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban
a) meghatározott engedélyhez, bejelentési
kötelezettséghez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy
nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és
személyszállításra),
b) meghatározott okmány meglétéhez kötött sajátszámlás
áru- és személyszállításra,
c)
a közúti szállításra vonatkozó
egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK
tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletben és e törvényben a vezetési időre, a megszakításra és
pihenőidőre, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett nemzetközi közúti
fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló kihirdetett Európai
Megállapodásban (AETR) a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre,
d) a közúti közlekedésben használt menetíró
készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben és az
e törvényben a menetíró készülék és tachográf korong használatára,
e) a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak
személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg
továbbítására,
f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti
szállítására,
g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h) a közúti közlekedési szolgáltatási és bejelentési
kötelezettséghez kötött áru- és személyszállítási, továbbá a sajátszámlás
szállítási tevékenységet végző járművek műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira,
i) a nemzetközi kombinált árufuvarozásra,
vonatkozó
rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.
(2)
A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben
meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a
vámhatóság, a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság és a Határőrség, az (1)
bekezdés c) pontjában foglaltak tekintetében a munkaügyi hatóság is (a
továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(3)
Az eljáró hatóság - a (7) bekezdésben meghatározott esetben - a bírság
kivetéséről szóló első fokú határozat azonnali végrehajtását rendelheti el. A
bírságolással kapcsolatos eljárásban a külön jogszabályban meghatározott
rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)
Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 50 000 forinttól
800 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése
esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg.
(5)
A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg.
(6)
A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történő
befizetéssel történhet. A megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés
biztosítás összegét külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító
határozat jogerőre emelkedéséig letétként kell kezelni.
(7)
A járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig - az
erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül - vissza lehet tartani.
(8)
A jármű részére, a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni és a
jármű forgalmi engedélyét - az elismervény egyidejű kiállítása és járművezető
részére történő átadása mellett - a visszatartás időtartamára el kell venni.
(9)
A jármű vezetőjét az átvétel elismerése mellett angol, német vagy orosz nyelven
a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell a (8)
bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről és annak megközelítési
útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatásával kapcsolatos külön
jogszabályban meghatározott rendelkezésekről.
(10)
A jármű visszatartásából eredő, az üzembentartót ért kárért az eljáró hatóság
felelősséggel nem tartozik.
(11)
A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel
végzett tevékenységre az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések
megtartását
a) nemzetközi forgalomban a határőrség, a vámhatóság és
a közlekedési hatóság,
b) belföldi forgalomban a közlekedési hatóság,
c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a
munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés c)-e) pontjai
tekintetében külön jogszabály alapján a rendőrség,
e)
az (1) bekezdés e) pontja
tekintetében - az üzemben tartó telephelyén is - külön jogszabály alapján a
katasztrófavédelmi hatóság
jogosult ellenőrizni.
A belföldi forgalom ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.
(12)
Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdés a)-i)
pontjaiban megjelölt rendelkezéseknek a külön jogszabályban meghatározott
határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság és a Határőrség
az (1) bekezdésben megjelölt bírságolási eljárás megindítása nélkül a közúti
jármű belépését megtagadhatja, és erről a közlekedési hatóságot haladéktalanul
értesíti.
Tv.
21. §
A közúti járművek üzemeltetésének műszaki feltételei
Tv.
22. § (1) Belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármű gyártható
vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság - típusjóváhagyás
keretében típusvizsgálat alapján, illetőleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó
okmány honosításával - típusbizonyítványt adott ki. Egyedi jármű vagy
járműsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a
típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet.
(2)
A típusvizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a járműtípus megfelel-e a
jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és
munkavédelmi követelményeknek.
(3)
Jármű egyedi előállításához (összeépítéséhez), átalakításához, forgalomba
helyezéséhez a közlekedési hatóság előzetes engedélye szükséges.
(4)
A közlekedési hatóság az engedélyezett járműtípusok, valamint a jóváhagyott
alkatrészek, tartozékok és önálló műszaki egységek típus-meghatározó műszaki
adatairól nyilvántartást vezet.
Vhr.
15. § (1) A típusbizonyítvány kiadását belföldi gyártás esetén - a
sorozatgyártás megkezdése előtt - a gyártónak, külföldről történő behozatal
esetén - a szerződés megkötése előtt - annak kell kérnie, aki a járművet
belföldön kereskedelmi forgalomba hozza. Ha a jármű belföldön kereskedelmi
forgalomba nem kerül, a típusbizonyítványt a megrendelőnek kell kérnie.
(2)
Külföldről behozott jármű típusvizsgálata során a közlekedési hatóság - a
jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és
munkavédelmi követelmények megtartásával - a külföldi típusvizsgálati
eredményeket felhasználhatja vagy külön vizsgálat nélkül elfogadhatja.
Vhr.
16. § Jármű egyedi előállítása (összeépítése) vagy átalakítása abban az esetben
engedélyezhető, ha a műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és
munkavédelmi követelmények mellett kielégíti az esztétikai igényeket is és a
jármű létrehozása gazdasági vagy egyéb szempontból indokolt.
Tv.
23. § (1) Jármű - a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően - abban
az esetben helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos a tulajdonjog megszerzésének
jogszerűségét, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét és
a külön jogszabályban meghatározott regisztrációs adó megfizetését a
közlekedési igazgatási hatósági eljárásban igazolta.
(2)
A jármű forgalomba helyezése a hatósági jelzés és engedély kiadásával és az
országos járműnyilvántartásba bejegyezésével valósul meg.
(3)
A hatósági engedély és jelzés kiadása előtt a közlekedési hatóság vizsgálaton
(a továbbiakban: forgalomba helyezés előtti vizsgálat) ellenőrzi, hogy a jármű
megfelel-e a típusbizonyítványban foglaltaknak vagy - ha a hatóság
típusbizonyítvány kiadásától eltekintett - a 22. § (2) bekezdésében említett
követelményeknek.
(4)
A közlekedési hatóság típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű
forgalomba helyezés előtti vizsgálatától eltekinthet. A forgalmazónak a
forgalomba helyezéshez kapcsolódó tevékenységét a közlekedési hatóság
ellenőrzi.
(5)
Egyedileg előállított (összeépített) vagy átalakított jármű esetén a
közlekedési hatóság azt vizsgálja, hogy a jármű megfelel-e az előzetes
engedélyben foglaltaknak. Előzetes engedély nélkül előállított vagy átalakított
járműre hatósági engedély és jelzés nem adható.
(6)
A belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármű forgalomba
helyezését a jármű belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetőleg a
jármű behozatalát követő legfeljebb 30 napon belül köteles kezdeményezni.
(7)
Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kiadott érvényes hatósági
engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalomba helyezése előtt a
közlekedési hatóság - a típusvizsgálat és a (3) bekezdésben meghatározott
forgalomba helyezés előtti vizsgálat mellőzésével - a jármű eredeti okmányai,
valamint a származási ország hatósági nyilvántartásai alapján, szemle
alkalmazásával állapítja meg a jármű nyilvántartásba veendő műszaki adatait.
Vhr.
17. § (1) A járművek hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásáról,
valamint nyilvántartásáról - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a
rendőrhatóság gondoskodik.
(2) A
jármű nyilvántartásba vett adataiban bekövetkezett változást az üzemben tartó
köteles a hatóságnak bejelenteni.
Tv.
24. § (1) Az üzembentartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a
műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen.
A járművek megfelelőségét a közlekedési hatóság időszakos vizsgálaton
ellenőrzi. Az időszakos vizsgálatok végzése a járműállomány területi
megoszlásához igazodó vizsgálóhálózat állomásain történik.
(2)
Az időszakos vizsgálatot a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett
vizsgabiztos a közlekedési hatóság megbízása alapján annak vizsgálóállomásán,
illetőleg a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgálóállomáson végzi. Az
időszakos vizsgálati tevékenységet, valamint a vizsgálóállomáson biztosított
személyi és tárgyi feltételeket a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(3)
Ha a jármű az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, a
közlekedési hatóság a forgalomban tartását megtiltja, vagy feltételekhez köti,
és erről - gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija
esetén - a közlekedési igazgatási hatóságot értesíti.
Tv.
24/A. § A Kkt. 23. §-ának (3) bekezdésében említett és a közlekedési hatóság
által feljogosított belföldi gyártót, kereskedelmi forgalmazót, illetőleg a
Kkt. 24. §-ának (2) bekezdésében szereplő, a járművek időszakos vizsgálatára
feljogosított más szervet a miniszter által rendeletben meghatározott hatósági
eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.
Tv.
25. § E törvénynek
a) a hatósági engedélyre, jelzésre, nyilvántartásba
vételre és a hatósági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései a kerékpárokra, az
állati erővel vont járművekre, a kézikocsikra és a lassú járművek külön
jogszabályban meghatározott egyes fajtáira,
b) a hatósági engedélyre, nyilvántartásba vételre és az
időszakos vizsgálatra vonatkozó rendelkezései a segédmotoros kerékpárokra,
c) a hatósági jelzésre, a típusvizsgálatra és
típusbizonyítványra vonatkozó rendelkezései az egyedileg behozott, előállított
(összeépített) vagy átalakított segédmotoros kerékpárokra, illetőleg a
forgalomba helyezés előtti vizsgálatra vonatkozó rendelkezései az egyéb
segédmotoros kerékpárokra
nem terjednek ki.
Vhr.
18. § A segédmotoros kerékpár, a kerékpár, az állati erővel vont jármű, a
kézikocsi, továbbá a forgalomba helyezés előtti vizsgálatra nem kötelezett
lassú jármű rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát a gyártó, illetőleg
a kereskedelmi forgalmazó tanúsítja.
Tv.
26. § A járműállomány zavartalan üzemeltetése érdekében hazai gyártású
járműveknél a gyártó, importból származó járműveknél az importáló feladata
a) a járművek alkatrészekkel, felszerelésekkel és
tartozékokkal való ellátása,
b) a vevőszolgálati javítóhálózat megszervezése,
c) a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása,
d) a szakemberek részére típusismereti képzés és
továbbképzés.
Tv.
27. § A járműjavítási és karbantartási tevékenység végzésének feltételeit, a
javításhoz és karbantartáshoz szükséges eszközöket, berendezéseket és
alkalmazott technológiákat, illetőleg a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre,
felszerelésekre, tartozékokra, valamint a tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó
minőségi követelményeket jogszabály vagy szabvány határozza meg.
Tv.
28. § (1) A járművek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az időszakos
vizsgálaton (24. §) túl, rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében,
valamint közúton és a jármű telephelyén végzett mérésekkel ellenőrzi.
(2)
Rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatot a miniszter, a
közlekedésrendészetért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős
miniszter együttes rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel
rendelkező, a közlekedési hatóság által kijelölt költségvetési szerv,
társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: kijelölt
szervezet) végezhet. A kijelölt szervezet jogosult az általa végzett
felülvizsgálatot bizonyító, hatósági engedélynek minősülő igazolólap
kiállítására is.
(3)
A gépjárművek tüzelőanyag-fogyasztásának és üvegházhatást okozó
gázkibocsátásának széles körű ismertetése, az új személygépkocsik vásárlóinak
környezetvédelmi szempontból kedvező irányú befolyásolása érdekében a
közlekedési hatóságnak a típusbizonyítvány (22. §) alapján, vagy
járműsorozatban történő behozatal keretében megvalósuló forgalomba helyezés
előtt meg kell állapítania a személygépkocsik külön jogszabályok szerint mért
tüzelőanyag fogyasztását és szén-dioxid kibocsátását.
(4)
A közlekedési hatóság évente legalább egyszer kiadvány formájában közzéteszi a
forgalmazott új személygépkocsik hivatalos tüzelőanyag fogyasztási és
szén-dioxid kibocsátási adatait, illetve ezeket - az időközben megjelenő
gépjárműtípusok esetében - térítés ellenében rendelkezésre bocsátja.
Vhr.
19. § (1) A járművek által keltett zajhatást, légszennyezést a rendőrhatóság és
a közlekedési hatóság műszeres vizsgálattal a közúti forgalomban és az üzemben
tartó telephelyén ellenőrizheti.
(2) A
megengedett zajszintet és légszennyezési határértéket túllépő járművek
ellenőrző mérés céljából a mérőállomásra rendelhetők be.
Út építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása
Tv.
29. § (1) Utat létesíteni, korszerűsíteni (a továbbiakban együtt: építeni), a
forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani a közlekedési hatóság
engedélye alapján szabad.
(2)
Azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi, vagy az engedélyben
foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolja és az eredeti állapot
helyreállítására, vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt
feltételeknek megfelel, vagy megfelelővé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges
intézkedések megtételére kötelezi.
(3)
A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a
közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a külön
jogszabályban meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a
kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom
számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az
ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak
(kezelőnek) kell kezdeményeznie. A bárki által igénybe vehető létesítményhez
vezető utakat, valamint az ahhoz tartozó belső úthálózatot a közlekedési
hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy
közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.
(4)
Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út
kezelőjének azt el kell bontania.
(5)
A járdák és a gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének
(elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével
kapcsolatos közlekedési hatósági eljárás lefolytatása a települési önkormányzat
- a fővárosban a kerületi önkormányzat - jegyzőjének hatáskörébe tartozik.
(6)
A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak építésének,
korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának)
engedélyezése a fővárosi önkormányzat főjegyzőjének hatáskörébe tartozik.
(7)
A fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak építésének,
korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának)
engedélyezése a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozik.
(8)
Ha a közút építésével a járda építése összefügg, ezek engedélyezése a helyi
közút építésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság feladata.
(9)
Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások ügyintézési határideje
60 nap.
(10)
Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e
törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
Tv.
29/A. § (1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli vagy az engedélytől
eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén, illetve az engedély nélküli
forgalomba helyezés esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére
kötelezi.
(2)
A bírság
a) az engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás
esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendő díj tízszereséig, engedélytől
eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén ötszöröséig,
b) az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén a
forgalomba helyezési eljárási díj ötszöröséig
terjedhet.
(3)
A bírság ismételten kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési
hatóságot illeti meg.
Tv.
29/B. § (1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének
engedélyezéséről szóló, valamint a közutak igazgatásáról szóló külön jogszabályokban
meghatározott közlekedési hatósági eljárások kérelmét és annak mellékleteit
papír alapon kell benyújtani, a hatósági eljárások elektronikus úton nem
intézhetők. Az említett hatósági eljárásokban a közlekedési hatóság hatósági
közvetítőt vehet igénybe.
(2)
Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének
engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott
a)
engedélyezési eljárásokban
ügyfél az építtető, az útkezelő, a közművek tulajdonosa (kezelője), az
ingatlantulajdonos, az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű
használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel
érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos,
vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszához
csatlakozik,
b)
engedélyezési eljárásokban az
eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül, illetőleg
amennyiben közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása
szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket -
ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton,
c) engedélyezési eljárások során hozott döntésekkel
szembeni fellebbezések esetén a fellebbezéssel nem érintett rendelkezés
jogerős,
d) engedélyezési eljárásokban újrafelvételi eljárásnak
nincs helye.
(3)
A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló külön
törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel az utakkal egy beruházásban
megvalósuló egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban az első
fokú határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására
tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(4)
A (3) bekezdésben meghatározott utak forgalomba helyezési első fokú határozata
- a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
Vhr.
20. § (1) A közlekedési hatóság a közút ideiglenes forgalomba helyezését
engedélyező határozatot - amennyiben azt a közlekedésbiztonsági követelmények
indokolják - azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(2)
Magánutat a közforgalom számára megnyitni csak abban az esetben szabad, ha az
út a jogszabályi előírásoknak és a biztonságos közúti közlekedés
követelményeinek megfelel. Magánút közforgalom számára történő megnyitását,
illetőleg a közforgalom elől történő elzárását engedélyező határozatban a
közlekedési hatóság feltételeket állapíthat meg.
(3) Az
út elbontására vonatkozó kötelezettségről és az elbontás módjáról a
megszüntetési engedélyben kell rendelkezni. A kötelezettség az út
pályaszerkezetének elbontására, a bontási anyag elszállítására, az út
tartozékainak eltávolítására és a földrészlet művelésre való alkalmassá
tételére terjedhet ki.
Vhr.
20/A. § Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének
engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyezési
eljárásokban az ügyfél részére tizenöt napon belül kell hiánypótlási felhívást
kibocsátani.
Vhr.
21. § Az út elbontására vonatkozó kötelezettségről és az elbontás módjáról a
megszüntetési engedélyben kell rendelkezni. A kötelezettség az út
pályaszerkezetének elbontására, a bontási anyag elszállítására és az út
tartozékainak az eltávolítására terjedhet ki.
Tv.
30. § Közút építése érdekében - az építtető kérelmére - az érintett ingatlanra
belterületen legfeljebb öt évre, külterületen legfeljebb tíz évre építési
tilalmat kell elrendelni. Az országos közúthálózat fejlesztési tervébe és a
területrendezési terv közlekedésfejlesztési fejezetébe felvett közút esetén az építési
tilalom - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kivételesen, legfeljebb egy
ízben öt, illetőleg tíz évvel meghosszabbítható. Az építési tilalom az ingatlan
ideiglenes célú használatát nem akadályozhatja.
Tv.
31. § (1) A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint a helyi önkormányzat az
alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd
burkolattal való ellátására) együttműködhetnek. Az együttműködés (a
továbbiakban: útépítési együttműködés)
formáját a résztvevők maguk határozzák meg.
(2)
A helyi önkormányzat - ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint
kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevő, de a közút használatában
érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a
rendeletében meghatározott módon - útépítési érdekeltségi hozzájárulás
fizetésére kötelezheti.
Vhr.
22. §
Vhr.
23. § Nem kell a külön jogszabályban előírt útfejlesztési hozzájárulást fizetni
annak, aki útépítési együttműködésben részt vesz, vagy akit útépítési
érdekeltségi hozzájárulás fizetésére köteleztek.
Tv.
32. § (1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt
magánutakból áll. A közutak országos közutak és helyi közutak. Az országos
közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak - beleértve a kerékpárutakat is
- a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Az egyéb jogi személyek, a
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint a
magánszemélyek tulajdonában álló területen lévő utak magánutak. Magánútnak kell
tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő,
közforgalom elől elzárt utat, továbbá az állam tulajdonában, valamint a vízügyi
igazgatási szerv kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a
kerékpáros forgalom számára megnyitott utat is.
(2)
A közutakat az ingatlan-nyilvántartásban közútként kell feltüntetni. Nem kell
az ingatlan-nyilvántartásban közútként feltüntetni a közparkokban elhelyezhető
épületek megközelítéséhez és a közparkok, valamint a területükön elhelyezkedő
létesítmények parkolási igényének kielégítéséhez szükséges utakat és
parkolókat, továbbá a közparkokban levő vagy azokon keresztülvezető
gyalogutakat, gyalog- és kerékpárutakat, valamint kerékpárutakat.
(3)
Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentősége,
forgalmi terhelése és a forgalom összetétele) megváltozik, az e törvény 29.
§-a, illetve 46. §-a szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság a közút
kezelőjének - magánút esetében tulajdonosának - kérelmére a vonatkozó
elfogadott terület-, illetve településrendezési eszközök szükség szerinti
módosítását követően az országos közút helyi közúttá, a helyi közút országos
közúttá vagy mágánúttá, a magánút helyi közúttá minősítéséről határozatot hoz.
Az utak tulajdonosai ezt követően az utak tulajdonjogának egymás javára,
térítés nélkül történő átadásáról a változások ingatlan-nyilvántartáson való
átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek.
(4)
Az e törvény 8. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, továbbá a 11. § (2)
bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban
meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére
vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetési törvényben
fejezeti kezelésű célelőirányzatként kell megállapítani. Ennek kezelését a
miniszter által alapított költségvetési szerv végzi.
Vhr.
23/A. § (1) A Tv. 32. §-ának (2) bekezdésében szabályozott eljárást
kezdeményező kérelmet indokolni kell. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a forgalmi adatokat, azok változását (pl. a forgalom
nagysága, a forgalom összetétele),
b) az útnyilvántartási adatokat (pl. az út száma, jele,
km szelvénye, neve, helyrajzi száma, hossza, közigazgatási hovatartozása,
kategóriába sorolása),
c) az út területét képező földrészlet
ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát és
térképmásolatát,
d) az átadó és az átvevő útkezelő előzetes megállapodását
az átadás feltételeiről, az átmeneti intézkedésekről és az átadás-átvétellel
kapcsolatos jogokról, kötelezettségekről,
e) az átadni kívánt út vagy útszakasz főbb műszaki és
minőségi adatait.
(2) A
változásoknak az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséhez szükséges
megállapodás megkötését és az út tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási
bejegyzését az átvevő félnek kell kezdeményeznie.
Tv.
33. § (1) A közút kezelői:
a)
a koncessziós szerződés
alapján működtetett országos közút tekintetében a koncessziós társaság;
b)
az a) pontban nem említett országos közút vonatkozásában a miniszter
által a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő
üzemeltetésre alapított közhasznú társaság (a továbbiakban: közútkezelő
közhasznú társaság), költségvetési szerv, illetve olyan gazdálkodó szervezet,
amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik;
c) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat; a koncessziós
szerződés alapján működtetett helyi közutak és műtárgyaik tekintetében a
koncessziós társaság, illetőleg a 9/B. § (2) bekezdése szerint szerződés
alapján azzal megbízott gazdálkodó szervezet;
d)
a magánutak tekintetében annak
a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő
ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.
(2)
Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt közútkezelők vagy az
általuk megállapodás alapján megbízott, külön jogszabályban meghatározott
gazdálkodó szervezetek
a)
az autópályák és autóutak,
b)
az országos főutak 3500 kg
megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsival történő
használatáért, az autópályák, az autóutak és az országos főutak üzemeltetésére,
fenntartására és felújítására fordítandó úthasználati díjat szedhetnek,
valamint kezelhetik - a követelés elévülésének (a jogvesztés) időpontjáig - az
úthasználati díjjal, illetve pótdíjjal összefüggő külön jogszabályban megjelölt
személy- és jármű-azonosító adatokat. A díjfizetéssel érintett országos
közutakat - ideértve erre irányuló szerződés esetén az (1) bekezdés a) pontja
szerinti kezelő által működtetett országos közutat is - vagy azok egyes
szakaszait, a díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét,
a fizetés módját és feltételeit, valamint a beszedett díj és pótdíj
kedvezményezettjét - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a miniszter a
pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.
(3)
Amennyiben az úthasználati díjat nem fizették meg, az (1) bekezdés a) és
b) pontjában megjelölt közútkezelők, vagy az általuk megállapodás alapján
megbízott, külön jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek a
jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn
belül kötelesek postára adni a külön jogszabály szerinti pótdíjfizetési
felszólítást. Ha az üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés
alkalmával a pótdíjat nem fizette meg, e 60 napos jogvesztő határidő a
helyszíni ellenőrzés időpontjától kezdődik. A pótdíjfizetési kötelezettség egy
év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
(4)
Az országos közutak kezelőinek tevékenységét a miniszter által alapított
költségvetési szerv hangolja össze, az útkezelői szolgáltatást finanszírozza és
- az üzemeltetésre vonatkozó szerződésben meghatározott - szolgáltatási
színvonal biztosítását ellenőrzi.
Tv.
34. § (1) A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a
biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált
legyen.
(2)
A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút
kezelője alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a
baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút
kezelőjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A
közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet
megszüntetése érdekében - kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását,
vagy a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.
(3)
A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a
forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére,
fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelőnek nyilván kell
tartania.
(4)
A közút megrongálódását a közút kezelője köteles haladéktalanul kijavítani, és
a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A
kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket
a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást
elrendelni, illetőleg a közutat
lezárni.
(5)
A közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni
védekezésről a közút kezelője gondoskodik.
Vhr.
24. § Közút és vasút szintbeni kereszteződésében a vasúti átjáró burkolatának
fenntartása a vasúti vágánytengelytől - több vágány esetén a külső
vágánytengelytől - számított nyolc-nyolc méter, kerékpárútnál négy-négy méter
távolságig, járdánál és gyalogútnál a terelőkorlátig - annak hiányában
négy-négy méter távolságig - a vasút üzemeltetőjének feladata.
Vhr.
25. §
Vhr.
26. § A közforgalom elől el nem zárt magánút fenntartásának költségeihez az
utat rendszeresen használó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező
más szervezetek és természetes személyek érdekeltségük arányában kötelesek
hozzájárulni.
Tv.
35. § Az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a
polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési
követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez
bejelenteni.
A közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használata
Tv.
36. § (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény
vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút
területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt:
nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulása
szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő.
(2)
Az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított
feltételekkel szemben, vagy ha a közútkezelő a hozzájárulás megadásáról vagy
megtagadásáról a rá külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem
nyilatkozik, a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely az igénybevételt
engedélyezheti, illetőleg a feltételeket módosíthatja.
(3)
Ha a közút nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez
kötött építmény elhelyezése céljára szükséges, a közút nem közlekedési célú
igénybevételéről is - a közút kezelőjének hozzájárulásával - az építési
(létesítési) engedélyezési eljárásban kell határozni. Amennyiben az
igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek tartja, az engedélyező hatóság dönt a közút
igénybevételéről.
Tv.
37. § (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért - az
úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével -
igénybevételi díjat kell fizetni.
(2)
Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a
hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési
hatóság - a közút kezelőjének kérelme alapján - az igénybe vevőt az eredeti
állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására,
illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges
intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.
(3)
Ha a közút úttesten kívüli területét közmű építése vagy fenntartása céljából a
kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették
igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott díjat meg kell fizetni, és a (2) bekezdés
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Vhr.
27. § (1) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelői hozzájárulás
eljárási szabályait a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban:
miniszter) állapítja meg.
(2)
Országos közút igénybevétele esetén az igénybevételi díj összegét, valamint a
díj és a pótdíj fizetésének módját - az elfoglalt, illetőleg felbontott közúti
terület forgalmi jelentőségére és nagyságára figyelemmel - a miniszter
állapítja meg. A pótdíj legfeljebb az igénybevételi díj tízszerese lehet.
(3) A
közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeiről szóló
hozzájárulásában - a közút állagának védelme, illetve a közúti közlekedés
biztonsága érdekében - a közút kezelője előírhatja
a) az igénybevétel idejére képviselőjének személyes
jelenlétét (a továbbiakban: szakfelügyelet), továbbá azt, hogy
b) az igénybevétel miatt szükséges ideiglenes
forgalomszabályozást és a burkolat - részben vagy egészben történő -
helyreállítását kizárólag a közút kezelője végezheti el.
(4) A
szakfelügyeletért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, illetve a burkolat
helyreállításáért a közút kezelője a ténylegesen felmerült, szükséges
költségeit (munka, anyag, utazás, szállítás és közvetlen irányítás költsége)
számolhatja fel. A költséget az igénybe vevő számla alapján 15 napon belül
köteles a közút kezelője részére megtéríteni.
(5) A
közút nem közlekedési célú igénybevétele esetében az igénybe vevőnek a
közútkezelői hozzájárulás jogosítottját kell tekinteni.
Tv.
38. § Kezelői hozzájárulás nélkül a közút nem közlekedési célból abban az
esetben vehető igénybe (a továbbiakban: rendkívüli igénybevétel), ha az közmű,
közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték
halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz-
vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.
Vhr.
28. § (1) A közút rendkívüli igénybevételét az igénybe vevő köteles a közút
kezelőjének - az igénybevétel megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg
- bejelenteni, az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket
megtenni, és az igénybe vett útterületet a közút kezelőjének előírásai szerint
helyreállítani.
(2) A
bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a közutat az előírt
hozzájárulás nélkül vették nem közlekedési célból igénybe.
Vhr.
29. § (1) Ha a nem közlekedési célú vagy a rendkívüli igénybevétel miatt a
helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belül a közúton süllyedés vagy más
hiba keletkezik, a közútkezelői hozzájárulás jogosultja - amennyiben lakóhelye
vagy székhelye ismeretlen, a közút területén (alatt) elhelyezett létesítmény
tulajdonosa (üzemeltetője) - köteles azt kijavítani. Ha a kötelezettségének
felszólításra sem tesz eleget, a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének
kérelmére - a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el.
(2) Ha
az (1) bekezdésben szabályozott eljárás során szakértő kirendelése válik
szükségessé, a szakértő költségeinek előlegezésére a kérelmező, viselésére
pedig az köteles, aki az eljárásra okot adott.
Tv.
39. § (1) Közúthoz csatlakozást (a továbbiakban: útcsatlakozás) létesíteni a
közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulásban a közút kezelője
feltételeket írhat elő.
(2)
A kérelmező a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított feltételekkel
szemben a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely az útcsatlakozást
engedélyezheti, illetőleg a feltételeket módosíthatja.
(3)
Ha az útcsatlakozást hozzájárulás nélkül vagy nem a hozzájárulásban foglaltak
szerint létesítették és az a vonatkozó közlekedésbiztonsági követelményeknek
nem felel meg, a közlekedési hatóság az útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét)
annak elbontására vagy átépítésére kötelezheti.
(4)
A szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelőjének meg kell
akadályoznia, hogy a földútról a járművek a szilárd burkolatú közútra földet,
iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel.
Tv.
40. § A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás
létesítésével összefüggésben okozott kárért az igénybevevő, illetőleg az
útcsatlakozás létesítője felelős.
Tv.
41. § (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény
fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás
tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.
(2)
A közút kezelője a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1)
bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak
felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás
eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a
közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - az építmény,
útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) a felújításra, korszerűsítésre,
megszüntetésre kötelezheti.
Vhr.
30. § (1) E rendelet alkalmazásában építménynek minősül a külön jogszabályban
meghatározott építmény, továbbá a nyomvonal jellegű létesítmény, annak
műtárgya, szerelvénye és berendezése.
(2) A
közút területén, az alatt vagy felett levő építmények felújítását az út
korszerűsítésével vagy felújításával összehangoltan kell elvégezni. Út
felújítása, korszerűsítése esetén a közút kezelője (építtetője) az építményt,
illetőleg az útcsatlakozást érintő munkákat az eredeti műszaki színvonal
mértékéig köteles elvégezni.
(3) Az
ingatlan megközelítését szolgáló útcsatlakozás fenntartásáról annak az
ingatlannak a tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni, amelyre az
útcsatlakozás a járművek számára a közútról való ráhajtást lehetővé teszi.
Vhr.
30/A. § Belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari,
továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeltetésének
megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési,
közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése, bővítése a
közút kezelőjének hozzájárulásával végezhető.
Vhr.
30/B. § Az útügyi hatóság szakhatósági ügyintézésének határideje harminc nap.
Tv.
42. § (1) Közút mellett nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a
közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyezteti.
(2)
A közút mellett levő terület használata jogszabályban meghatározott esetekben
kártalanítás nélkül korlátozható.
(3)
A közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető
létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni
csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli vagy
az abban foglaltaktól eltérő vízbevezetés esetén a 37. § (2) bekezdése szerint
kell eljárni.
Tv.
42/A. § (1) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges
a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven
méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény
elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag
kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter
távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,
b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi,
vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez,
bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási
tervben szereplő, közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű
építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez.
(2)
Ha a közút kezelője a hozzájárulását megtagadja vagy a hozzájárulás iránti
kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a kérelmező
a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti és
feltételekhez kötheti.
(3)
Az építmény engedélyezésére jogosult, illetőleg a közlekedési hatóság az
eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom
biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti azt,
aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi.
Vhr.
31. § (1) A közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közút tengelyétől
számított száz méteren belül tilos tarlót, avart, szemetet vagy más anyagot
égetni. E távolságon kívül, valamint lakott területen belül égetni állandó
felügyelet mellett és abban az esetben szabad, ha a közúton a láthatóságot nem
csökkenti.
(2)
Azt, aki a Tv. 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályt megszegi, a közút
kezelője a tevékenység megszüntetésére vagy a közlekedés biztonsága, illetőleg
a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedés megtételére
felszólítja, a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság - a
közút kezelőjének kérelmére - kötelezi.
(3) A
közút lakott területen kívüli szakasza esetében a külterületre vonatkozó
előírásokat kell alkalmazni.
(4) A
közút kezelője új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyű országos közút esetén
a hozzájárulást megtagadja, amennyiben a kérelem a külön jogszabályban
felsorolt építményeknek a közút kijelölt védelmi övezetében történő
elhelyezésére irányul.
(5)
Amennyiben a közút kezelői hozzájárulás a (4) bekezdésben foglaltak alapján
kerül megtagadásra, a Tv. 42/A. § (2) bekezdésében szabályozott közlekedési
hatósági eljárásba a környezetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.
Vhr.
32. § (1) Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban meghatározott rálátási
háromszög - lakott területen a csökkentett rálátási háromszög - területén az út
és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb
létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb fát, növényzetet ültetni,
termeszteni nem szabad.
(2) A
közlekedési hatóság elrendelheti a vasúti átjáró rálátási háromszögének
területén lévő fa, illetve egyéb növényzet kivágását.
(3) A
közlekedési hatóság a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet
megszüntetése érdekében - a közút kezelőjének kérelmére - az útkereszteződés
beláthatóságát akadályozó fa, illetve egyéb növényzet eltávolítását rendelheti
el.
(4) A
közút melletti ingatlanon levő fákon és növényzeten az ingatlan tulajdonosa
köteles az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében a
szükséges gondozási munkákat saját költségén elvégezni.
Vhr.
33. § (1) A közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles
a) gondoskodni arról, hogy az ingatlanáról a közútra
föld, iszap, kő vagy egyéb anyag ne kerülhessen,
b) saját költségén elvégezni az ingatlanán lévő fákon és
növényzeten az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében
szükséges gondozási munkákat.
(2) Az
(1) bekezdésben előírt kötelezettségek elmulasztása esetén az ingatlan
tulajdonosát a közút kezelője a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút
állagának védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére felszólíthatja,
a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság - a közút
kezelőjének kérelmére - kötelezheti.
Vhr.
34. § Az ingatlan használatának a Tv. 12. §-ának (3)-(5) bekezdésében, 42.
§-ában és 42/A. §-ában, valamint e rendelet 31-33. §-ában meghatározott
korlátozása miatt a tulajdonost kártalanítás nem illeti meg.
Tv.
43. § (1) A közút kezelője a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű
használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzést, mozgatható
hóvédművet, illetőleg - kártalanítás ellenében - azon, az alatt vagy felett műtárgyat helyezhet el,
vagy tarthat fenn.
(2)
Az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles tűrni a közúti jelzés elhelyezését
az ingatlannak nem minősülő építmény, továbbá a villany-, telefon- és egyéb
oszlop tulajdonosa is.
(3)
A közútnak hófúvás és környezeti károk elleni védelme, valamint a közút
környezetének a közúti közlekedés károsító hatásától való megóvása érdekében a
közút mellett a veszélyeztetett helyeken erdő, fasor vagy cserjesáv
telepíthető. Az erre a célra telepített vagy alkalmas erdőt védelmi
rendeltetésű erdőnek kell nyilvánítani. A telepítéshez meg kell szerezni a
szükséges földterület tulajdon- vagy kezelői jogát.
(4)
A közút, illetőleg az épülő közút melletti ingatlan a fenntartási, építési
munkák elvégzése céljából kártalanítás ellenében - kisajátítás nélkül -
meghatározott időre igénybe vehető.
Vhr.
35. § Ingatlan igénybevételéről a közút kezelője köteles a tulajdonost az
igénybevétel előtt legalább kilencven nappal értesíteni.
Vhr.
36. § A közút kezelője a közlekedés biztonsága érdekében a közút melletti
ingatlan tulajdonosát terhelő, halasztást nem tűrő munkákat - ha azokat a
tulajdonos felszólítás ellenére sem végzi el - a tulajdonos egyidejű értesítése
mellett, annak költségére elvégezheti vagy elvégeztetheti.
A közúti közlekedés ellenőrzése
Tv.
44. § (1) A közúti közlekedés ellenőrzésének ki kell terjednie
a)
a közúti közlekedés rendjére,
b)
a közúti forgalom
szabályozására,
c)
a közúti közlekedési
szolgáltatások és a közúti járművek üzemeltetésének szabályszerűségére, illetve
a jármű üzemeltetésére vonatkozó előírások megtartására, ideértve az adott
tevékenységhez előírt okmányok, engedélyek, jelzések, felszerelések
ellenőrzését is,
d)
a járművek műszaki állapotára,
közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségére,
e)
a járművek összeépítésére és
átalakítására vonatkozó előírások megtartására, valamint a külön jogszabályban
meghatározott alkatrészek minősége tanúsításának meglétére,
f)
a járműfenntartó tevékenység
folytatása feltételeinek megtartására,
g)
a közutak állapotára,
tisztaságára, nem közlekedési célú igénybevételére,
h)
a közút kezelőjének
hozzájárulásához vagy a közlekedési hatóság engedélyéhez kötött járművek
közlekedésére.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére az a)
pont tekintetében a rendőrség, illetve külön jogszabály alapján a Határőrség; a
b), d) és h) pontok tekintetében külön jogszabály alapján a
rendőrség; a b) és e)-h) pontok tekintetében a közlekedési
hatóság, illetőleg külön jogszabály alapján a Határőrség; a c) és d)
pontok tekintetében a 20. § (11) bekezdésében meghatározott hatóság (a
továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) jogosult. Az a) és h)
pontok tekintetében a külföldi járművek ellenőrzését a rendőrség, a Határőrség,
illetve a közlekedési hatóság végzi. Az ellenőrzést végző személy az
ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.
(3)
Az ellenőrző hatóság jelzésére a jármű vezetője a járművet köteles megállítani,
személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és
tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak
eleget tenni. Az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság a járműhöz és
tartozékaihoz, a rakományhoz tartozó okmányokat a helyszínen időlegesen
elveheti, továbbá a jármű műszeres ellenőrző vizsgálatát vagy kötelező
javítását rendeli el, amelynek a helyszínére történő közlekedésre a jármű
vezetőjét utasíthatja. A kötelezően elrendelt javítás elvégeztetéséről az
ellenőrző hatóságnak meg kell győződnie, az ezzel kapcsolatosan a hatóság részéről
felmerült költségeket az eljáró hatóság megtérítteti a jármű üzembentartójával.
A jármű vezetőjének vezetési és pihenőidejére vonatkozó - a 20. § (1)
bekezdésének c) pontjában meghatározott - előírások megsértése esetén az
ellenőrző hatóság a pihenőidő letöltését rendeli el.
(4)
Ha az ellenőrzés alá vont jármű a külön jogszabályban össztömegre,
tengelyterhelésre és méretre meghatározott előírásoknak nem tesz eleget,
illetve műszaki állapota külön jogszabály szerint balesethez vezethet, az
ellenőrző hatóság a jármű továbbközlekedését - ellenőrzési jegyzőkönyv
kiállításával, a forgalmi engedély időleges, elismervény átadása melletti
helyszíni elvételével és várakozóhely kijelölésével is - megtiltja. Az
elismervényen fel kell tüntetni az elvett forgalmi engedély visszaadásának
helyét is. A jármű a közúti forgalomban történő részvétellel - a
továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetéséig - a
kijelölt várakozó helyet nem hagyhatja el. Ha a jármű, a hiányosságok
megállapítását követően - az ellenőrzés helyét - nem a közúti forgalomban
történő részvétellel hagyja el és a közúti forgalomba történő visszatérése
egyértelműen kizárható, az ellenőrző hatóság eltekinthet a várakozó hely
kijelölésétől.
(5)
A forgalmi engedély időleges helyszíni elvételéről kiállított elismervény - a
továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetését követően -
a forgalmi engedély átvételére és az átvétel helyére történő közlekedésre
jogosít. A forgalmi engedély visszaadást megelőzően az ellenőrző hatóság újabb
ellenőrzést végezhet.
(6)
A közúti ellenőrzések során - ha a jármű üzembentartója nincs jelen - az
ellenőrző hatóság az üzemben tartóval szemben helyszínen alkalmazott
intézkedéseiről a jármű vezetőjét is tájékoztatja.
(7)
A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett, valamint a nem
közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az (1) bekezdés
c)-e) pontjában megjelölt ellenőrzéseket a jármű telephelyén is végezheti,
az f) pontban meghatározott járműfenntartó tevékenységet csak
telephelyen ellenőrizheti.
(8)
A közlekedési hatóság önálló közúti ellenőrzési tevékenységet végezhet más
közlekedési hatóság illetékességi területén is.
A gépjárművezetőkre vonatkozó szociális előírások ellenőrzése
Tv.
44/A. § (1) A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985.
december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: a tachográfokra
vonatkozó közösségi rendelet) meghatározott illetékes hatóság a Magyar
Köztársaság tekintetében a közlekedési hatóság.
(2)
Az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a
tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben:
a)
a gépjármű vezetőjére és a
gépjármű üzemben tartójára meghatározott kötelezettségek ellenőrzése,
b)
a közúti és telephelyi
ellenőrzést végzők képzésének, továbbképzésének, valamint az ellenőrzési és
vizsgálati módszerek kialakítása,
c)
a menetíró készülék
(tachográf) beépítését, javítását és illesztését végző műhelyre vonatkozó
követelmények ellenőrzése, valamint
d)
az ellenőrzéshez szükséges
tachográfkártyák (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya
és az üzembentartói kártya) kiadása és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás
kezelése
- a 20. § (11)
bekezdésben és a 44. § (2) bekezdésben az ellenőrző hatóságok feladatkörét
meghatározó előírások sérelme nélkül - a közlekedési hatóság feladata.
(3)
A tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartás (a továbbiakban:
tachográf kártya nyilvántartás) a tachográf kártyán rögzített - tachográfokra
vonatkozó közösségi rendeletben meghatározott - adatokat tartalmazza.
(4)
A tachográf kártya nyilvántartásból az Európai Közösség más tagállamának
illetékes hatóságai, valamint a külön jogszabály alapján ellenőrzési
feladatkörrel rendelkező magyar hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott
közösségi jogszabályok szerinti ellenőrzési feladataik teljesítéséhez
igényelhetnek adatot.
(5)
A közlekedési hatóság a tachográf kártya érvényességi idejének lejártát követő
öt naptári évig kezeli a tachográf kártya nyilvántartásban szereplő adatokat.
(6)
A (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogi aktusok rendelkezései
végrehajtásának ellenőrzése során a közúti szállítást végző egyes járművek
személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló külön jogszabály
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7)
A tachográfokra vonatkozó közösségi rendelet hazai végrehajtásának részletes
szabályait a miniszter, a tachográf kártyák kiadásával, és azok ellenőrzésével
kapcsolatos díjakat a miniszter - az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(8)
A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzések tagállami végrehajtásához
kapcsolódóan a közlekedési hatóság feladata:
a)
a 44. § (1) bekezdésének
c), d), e) és h) pontjában, továbbá az e § (2) bekezdésében
meghatározott közúti és telephelyi ellenőrzési feladatok ellenőrző hatóságok
közötti folyamatos koordinációja,
b)
a más tagállam közúti
ellenőrző hatóságaival való adat-, tapasztalat- és információcsere, továbbá
koordináció az összehangolt közúti ellenőrzések biztosítására, valamint
c)
az ellenőrző hatóságok által
végzett közúti és telephelyi ellenőrzések statisztikai adatainak gyűjtése,
összesítése, valamint ennek alapján adatszolgáltatás az Európai Bizottság
részére.
Tv.
45. § (1) Az országos és a helyi közút kezelője útellenőri szolgálatot
működtet. Az útellenőri szolgálat működésének feltételeit a miniszter által
megállapított keretek között a közút kezelője határozza meg.
(2)
Az útellenőr feladata
a) a közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési
célú igénybevételének a figyelemmel kísérése,
b) a közúti jelzések láthatóságának, épségének és
működésének ellenőrzése,
c) a közút mellett végzett - a közút forgalmát érintő -
tevékenységek ellenőrzése,
d) a közúttal és a forgalommal kapcsolatos információk
szerzése és továbbítása,
e) a közúti forgalom biztonsága érdekében az általa
elvégezhető halaszthatatlan intézkedések megtétele, egyébként az intézkedés
szükségességéről a kezelő haladéktalan értesítése.
(3)
Feladatainak ellátása során az útellenőr intézkedik, figyelmeztet, a
szabálytalan magatartás megszüntetésére
felhív, illetőleg büntető, szabálysértési feljelentést tesz, vagy közlekedési
hatósági eljárást kezdeményez.
(4)
Az útellenőrt fokozott büntetőjogi védelem illeti meg.
(5)
A 33. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott
közútkezelők, vagy az általuk megállapodás alapján megbízott külön
jogszabályban, illetve az éves költségvetési törvényben meghatározott fejezeti
kezelésű előirányzat működtetőjével kötött szerződés alapján meghatározott
gazdálkodó szervezetek az úthasználati díj megfizetésének ellenőrzése és pótdíj
behajtása, valamint az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából
olyan elektronikus ellenőrzési rendszer működtetésére is jogosultak, amely az
érvényes matricával nem rendelkező gépjármű rendszámát, áthaladásának helyét és
időpontját az adatellenőrzést követően rögzíti.
Vegyes és záró rendelkezések
Tv.
46. §
Tv.
46/A. § A közlekedési hatóság jogosult:
a) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti
járművezetők vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
b) a járművezetők utánképzésével, szakirányú
továbbképzésével és pályaalkalmassági vizsgálatával összefüggésben a
járművezető,
c) a közúti áru- és személyszállítás végzésével
összefüggésben a vállalkozás ügyvezetését, szakmai irányítását ellátó személy
és közreműködő járművezető,
d) a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben
- jogszabály alapján vezetett - névjegyzékbe felvett közúti közlekedési
szakember
személyes és egészségi
állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait
kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket,
képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából -
nyilvántartani.
Vhr.
37. §
Vhr.
38. §
Tv.
46/B. § (1) A közúti közlekedési igazgatási eljárás során a hatóság által -
külön jogszabályban meghatározottak szerint - kiadott érvényesítő címkéért és
azok pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2)
Felhatalmazást kap a közlekedésrendészetért felelős miniszter és a miniszter,
hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben
meghatározott díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség
mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét együttes
rendeletben szabályozza.
Tv.
46/C. § (1) A külön jogszabályban meghatározott ellenőrző hatóság jogosult a
veszélyes árut szállító jármű ellenőrzéséről felvett ellenőrzési jegyzékben
megjelölt, a gépjárművezetőre vonatkozó személyes adatok (név, állampolgárság,
születési hely, születési idő, anyja neve, lakcím, a vezetői engedélyben
található egészségi és pályaalkalmassági adatok, személyazonosító
igazolvány/útlevél száma, ADR oktatási bizonyítvány száma), a kísérő nevére és
állampolgárságára, a feladó nevére és címére, továbbá a címzett nevére
vonatkozó személyes adatok kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig
kell megőrizni.
(2)
A közlekedési hatóság jogosult a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó
személyes adatainak [név, állampolgárság, anyja neve, lakcím, a veszélyes áru
szállítási biztonsági tanácsadó képesítéséről szóló bizonyítványának
érvényessége (alágazat, veszélyességi osztályok)] kezelésére és
nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megőrizni.
(3)
A közlekedési hatóság az e törvény 44. § (3) és 45. § (1)-(3) bekezdése alapján
hivatalból indított eljárása során - annak tárgyával összefüggésben - az
ügyfelet személyes adatszolgáltatásra és/vagy nyilatkozattételre kötelezheti.
(4)
A közlekedési hatóság jogosult a közúti és telephelyi ellenőrzési eljárása
során a vizsgálat alá vont menet- és fuvarokmányokon, az üzemben tartó által
végzett ellenőrzések nyilvántartásában, továbbá a tachográfkészülékben, az
adatrögzítő lapon és a tachográfkártyán tárolt (rögzített) személyes és egyéb
adatok kezelésére. A közlekedési hatóság a személyes adatok kezelésére az
ellenőrzés alapján indult eljárás lezárását követő öt évig jogosult.
Tv.
47. § A törvény alkalmazásában:
a) Közületi szerv: az állami költségvetési szerv, a
társadalmi szervezet, a gazdálkodó szervezet, a részvénytársaság, a korlátolt
felelősségű társaság, a külföldi részvétellel működő gazdasági társulás és az
egyesület.
b) Importáló: a külkereskedelmi tevékenységet folytató
vállalatok belföldi szerződéseiről szóló jogszabály szerinti külkereskedelmi
társasági szerződés esetén a belföldi vállalat, bizományi szerződés esetén a
megbízó, szállítási szerződés esetén a megrendelő, saját számlára történő
import esetén a külkereskedelmi vállalat, önálló külkereskedelmi joggal
felruházott gazdálkodó szervezet által behozott jármű esetén a gazdálkodó
szervezet.
c) Közúti jármű: közúti szállító vagy vontatóeszköz
(ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes járműfajták
meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ)
foglaltak az irányadók.
d) Tömegközlekedés: menetrend alapján közlekedő
gépjárművekkel végzett közforgalmú személyszállítás.
e) Közúti személyszállítás: a közúti járművel végzett
személyszállítás, valamint a személyszállító gépjármű gépjárművezetővel együtt
történő rendelkezésre bocsátása.
f) Közúti árufuvarozás: a közúti járművel végzett
árufuvarozás, valamint az áruszállító gépjármű gépjárművezetővel együtt történő
rendelkezésre bocsátása.
g) Vevőszolgálati javítóhálózat: a járművek garanciális
javítását és alkatrészellátását végző szervezetek rendszere.
h) Út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére,
vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra
létesített vagy kijelölt közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút).
Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló
területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is.
i) Közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval,
kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani
tilos” jelzőtáblával jelzett magánút.
j) Az út műtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a
felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út
víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető
létesítmény. A két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a két
méternél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz.
k) Az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a
vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat
szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla,
jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy kiadó automata, sorompó), a
zajárnyékoló fal és töltés, az út kezelője által létesített hóvédő erdősáv,
fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától
számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi
gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges
elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok.
l) Közúthálózat: az országos közutak és a helyi közutak
összefüggő rendszere.
m) Az út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az
útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más
vízelvezető létesítményt is magában foglaló - külső széle.
n) Az út területe: az út határai közötti terület
és a hozzá tartozó földrészlet.
o) Útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló
létesítmény (pl. üzemanyagtöltő-állomás) területének, illetőleg a járművek
közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a
közúthoz csatlakozása.
p) Útépítési érdekeltségi hozzájárulás [31. § (2) bek.]
szempontjából a közút használatában érdekeltek: a közút mentén
ingatlantulajdonnal, földhasználati joggal, ipari, közlekedési, kereskedelmi
vagy mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló telephellyel rendelkező
magánszemélyek és jogi személyek.
r)
Kerékpárút: jelzőtáblával
kerékpárútként megjelölt helyi közút.
s)
Gyalogút: jelzőtáblával
gyalogútként megjelölt, illetőleg olyan helyi közút, amely kizárólag a
gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok,
korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el.
t)
Belföldi üzemben tartó: az az
üzemben tartó akinek (amelynek) lakó-, szokásos tartózkodási, illetve székhelye
a Magyar Köztársaság területén van.
u)
Iskolavezető: a közlekedési
hatóság engedélyével végzett tanfolyami képzést irányító személy.
v)
Szakoktató: a közúti
járművezetők képzését végző személy.
w)
Vizsgabiztos: a közúti
járművezetők vizsgáztatását végző személy.
Tv.
48. § (1) Ez a törvény 1988. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a
közhasználatú gépjárómű vállalatokról szóló 1930. évi XVI. törvénycikk és az
utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejű rendelet hatályát veszti.
(2)
A törvény végrehajtásáról a
Kormány gondoskodik.
(3)
Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy
1.
a szakirányú továbbképzés és az utánképzés általános szabályait,
2.
a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait,
3.
a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerződések szabályait,
4.
a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges
pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját,
5.
a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemben tartásának
általános szabályait, és az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések
megsértése esetén kiszabható bírságok összegét,
6.
a közúti járművek üzemanyag-felhasználása költségtérítésként elszámolható
mértékének szabályait,
7.
a közlekedési hatóság vagy hatóságok kijelölését,
8.
a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és
vizsgáztatásának általános szabályait,
9.
a közúti közlekedés szabályait,
10.
11.
a közúti szállítmányozási tevékenység szabályait,
12.
a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaira
vonatkozó biztonsági minimumkövetelményeket,
13.
a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és
pihenőidejének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,
b) a miniszter, hogy
1.
a közúti közlekedési szolgáltatások végzésének, valamint az azokhoz használt
járművek üzemben tartásának részletes szabályait,
2.
az útügyi igazgatás eljárási szabályait,
3.
az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági
engedélyezéséről szóló szabályokat,
4.
az országos közutak kezelésének szabályait és a helyi közutak kezelésének
szakmai szabályait,
5. az
utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések elhelyezésének műszaki és
eljárási szabályait,
6.
a közutak ellenőrzésének szabályait,
7.
a közutak tervezésére és a műszaki tervezési jogosultságra vonatkozó
szabályokat,
8.
a közúti hidak nyilvántartására és műszaki felügyeletére vonatkozó szabályokat,
9.
az útépítés felügyeleti ellenőrzés szabályait,
10.
az útépítésre, illetőleg az út üzemeltetésére szolgáló anyagok, szerkezetek és
berendezések műszaki követelményeit, valamint megfelelőségük igazolásának,
továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalomba hozatalának,
felhasználásának, továbbá az újfajta építési módok (műszaki megoldások),
technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait, valamint az utak
építésével kapcsolatos minőségi követelményeket,
11.
a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki
feltételeit,
12.
a közúti járművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos szabályokat,
13.
a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait, valamint a
szakirányú továbbképzés és az utánképzés részletes szabályait,
14.
a gépjárműfenntartó tevékenység végzésének szabályait,
15.
a gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálattal kapcsolatos szabályokat,
16.
a nemzetközi forgalomban közlekedő gépjárművekre vonatkozó szabályokat,
17.
az útépítési kivitelezési tevékenység szabályait,
18.
a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és
vizsgáztatásának részletes szabályait,
19.
a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december
20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtási szabályait,
20.
a veszélyes áruk szállításának és szállításra való feladásának szabályait a
vonatkozó nemzetközi szerződésekkel összhangban,
21.
a vonatkozó nemzetközi szerződések hatálya alá nem tartozó járművekkel történő
veszélyes áru szállítás szabályait,
22.
a közúti járművek újrafelhasználható alkatrészei szakszerű kinyerésének
(bontásának) feltételeit, és e tevékenység végzésének személyi, dologi és
szakmai feltételeit,
23.
a közutak forgalombiztonsági szempontjai felülvizsgálatának (auditálásának)
szakmai szabályait,
24.
a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett
közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályait,
c) a miniszter, a közlekedésrendészetért felelős
miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy a közúti járművek
környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat együttesen,
d) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a
közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját,
e) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb
díjait, valamint a díjaknak az eljáró hatóság, illetve az irányítási, a
felügyeleti és az ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása
szabályait,
f)
a miniszter, hogy az e
törvényben meghatározott bírság kivetése részletes szabályait és a bírság
felhasználása rendjét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
g)
a miniszter, hogy az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a díjfizetéssel érintett
országos közutakat - ideértve az erre irányuló koncessziós szerződés alapján
működtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint
megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és
feltételeit, valamint a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét - a Kormány
által jóváhagyott elvek alapján -,
h) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a
diplomáciai mentességet élvező képviseletek és személyek gépjárműveinek
különleges rendszámmal való ellátásának, a rendszámok kiadásának és
visszavonásának rendjét és feltételeit, továbbá a külföldön kiállított vezetői
engedélyek használatának rendjét a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
i) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a
közúti járművek vezetésére jogosító engedély, a törzskönyv, a gépjármű hatósági
engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának
szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és
jelzések tartalmi, formai követelményét, valamint a megkülönböztető és
figyelmeztető jelzés felszerelésének, engedélyezésének szabályait, használatuk
és visszavonásuk rendjét
rendeletben állapítsa
meg.
(4)
A Kormány a (3) bekezdés a) pontjában, a miniszter pedig a (3) bekezdés
b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban a járdákra
és azok tartozékaira e törvénynek az utakra vonatkozó szabályaitól eltérő
rendelkezéseket is megállapíthat.
(5)
Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot - a 9/C. § (1)
bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott
díj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Tv.
49. § (1) Ez a törvény a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális
jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet
módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(2)
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)
az Európai Parlament és a
Tanács 2002/15/EK irányelve (2002. március 11.) a közúti fuvarozásban utazó
tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről, a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és a munkaügyi ellenőrzésről
szóló 1996. évi LXXV. törvénnyel együtt;
b)
az Európai Parlament és a
Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó
egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK
tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi
irányelv hatályon kívül helyezéséről, 2. cikkének (1) és (2) bekezdése.
Vhr.
39. § Ez a rendelet 1988. július 1. napján lép hatályba: egyidejűleg az utakról
szóló 1962. évi 21. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 34/1962.
(IX. 16.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 19/1970. (VI. 7.) Korm.
rendelet és a 37/1985. (VIII. 1.) MT rendelet, továbbá a túlsúlyos járművek
közlekedésének korlátozásáról szóló 16/1973. (VI. 27.) MT rendelet, valamint az
azt módosító 46/1980. (XI. 11.) MT rendelet és a 17/1983. (VI. 1.) MT rendelet
hatályát veszti.