Interjú Kecskés Tibor úrral

G. L.: -Mi indította arra, hogy a nyilvánosság előtt felvesse a problémát Nagymaros Fő tér Európa szintű központi beruházásának építésével kapcsolatban?

K. T.: -A Nagymarosért címü lap augusztusi számában nyilatkozatot tettem, amelyben közöltem, hogy a Fő téren folyó munkák nem az általam készített tervek alapján készülnek, ezért annak műszaki megoldásaiért, illetve annak esztétikai megjelenéséért felelősséget nem vállalhatok. Ezzel én az ügyet lezártnak tekintettem. Miután az Önkormányzat hivatalos lapjának szeptemberi számában egy meglehetősen részletes közlemény és cikk jelent meg a Fő tér rendezésével kapcsolatos munkákról, erre kénytelen vagyok reflektálni. Ismételten kijelentem, hogy a Fő térrel kapcsolatos minden anomália szakmai kérdés, és nincs szándékomban semmiféle politikai színezetet adni az ügynek.

G. L.: - Mióta él Nagymaroson?

K.T.: - 1970-ben vásároltunk egy kis telket, azóta minden nyarat, minden szabadidőnket itt töltjük. Egyébként budapesti lakosok vagyunk. Nagyon megszerettük ezt a tájat és a szorgalmas marosi embereket. A helyi lakosok közül igen sok barátunk van. Ez alatt a 36 év alatt szerény szakmai tudásommal mindent elkövettem, hogy segítsem a település arculatának jobbá tételét.

G. l.: - Milyen tervek készültek?

K. T.: - Már a hetvenes években készítettem társadalmi munkában egy tervet a Fő térre, ami azonban az akkori beruházási stop következtében nem valósulhatott meg. A nyolcvanas években szintén társadalmi munkában megterveztem a teniszpályákat (amik sajnos mára teljesen tönkrementek) s az egész sporttelep fásítási tervét. A rendszerváltás után Ormándi József polgármester úr ismételten felkért a Fő tér terveinek elkészítésére, ami azonban a Polgármester úr halála miatt nem realizálódhatott. A kilencvenes évek elején Mihály Gábor és Philipp Frigyes felkérésére szintén társadalmi munkában készítettem az alsó iskola játszó- és tornaudvarának tervét, amit azonban szintén forráshiány miatt nem tudtak megvalósítani.

G. L.:. Tulajdonképpen, hogy kezdődtek el ismét a Fő tér tervezési munkái?

K. T.: - A 2000 évek fordulatot jelentettek a település életében, egy fiatal, agilis személy került a műszaki osztályra, Murányi Zoltán személyében. Ekkor az Önkormányzat felkérésére készítettem el a Monsberger tér, illetve a Szent Imre Herceg tér környezetrendezési terveit, közös és egyetértő munkával Murányi Zoltánnal. Úgy érzem, hogy a templom méltóságához és a település múltjához méltó téregyüttes került kivitelezésre. A Képviselő-testület látva ezt az eredményes munkát, megbízott a Fő tér környezetrendezési terveinek elkészítésével a templomtól egészen a hajóállomásig. Több döntéselőkésztő munkarészt készítettem, amelyekből aztán a végleges engedélyezési és kivitelezési tervek készültek. Ezeket a terveket elfogadta az akkori Képviselő-testület, a Polgármester, a város főépítésze, sőt az akkoriban létrejött Dunakanyar Főépítészeinek tervtanácsa is. 2002 után jött a váratlan fordulat: ezen mindenki által elfogadott terveket úgy nyújtotta be az Önkormányzat az EU Regionális Fejlesztési Közponjtához (amely a VÁTI keretében működik), hogy azon az én megkérdezésem, hozzájárulásom nélkül alapvető módosításokat hajtottak végre, sőt olyan áthúzások és javítások szerepeltek a beadott terveken - ahol az én nevem szerepelt felelős tervezőként - ami kimeríti a terv- és okirathamisítás tényét.

G. L.: - Mik ezek a lényegi változtatások?

K.T.: - Mielőtt ezt részletesen ismertetném, nem elsősorban az én szakmai becsületem megsértéséről van szó (bár ez sem lényegtelen kérdés), ez az eljárás nagyban hozzájárult egészségem romlásához. Itt a településen élő emberek számára következett be egy nagy értékcsökkenés, miszerint sem funkcióban, sem esztétikai megjelenésben nem az készült el, amit megálmodtam és ami terv szinten mindenki tetszését elnyerte. A lényeges eltérések a következők: - A járdák a legolcsóbb, legsilányabb szürke betonelemekből készültek a tervezett homokszínű, finomzúzalékos felületű térkő helyett - Az útpálya hasonlóan a legolcsóbb szürke beton térkőből és szürke bazaltkőből kerültek kialakításra, ami egy monoton, lehangoló látványt eredményezett. Eredetileg Murányi Zoltánnal egy terrakotta színű lapot választottunk ki. Ennek még más műszaki vonzata is van, amire később térek ki. - A tér közepére egy szökőkutat terveztem, ahol a víz mozgása üdítő látvány és kondicionáló hatás lett volna a környezetére. - Valóban részt vettem egy tervzsűriben, ahol egy figurális szoborra írt ki pályázatot az Önkormányzat, de a kiírásban is egy vízjáték megjelentetése volt az elsődleges, és én ezért támogattam egy másik pályaművet, ami ezt az igényt kielégítette. (egyébként a nyertes pályamű a Polgármester úrnak sem tetszett). - A szökőkútnak a tervek szerint süttői fehér keménymészkőből volt a szegélye - amelyet most szintén szürke bazaltkőből építettek meg. - Az egyik legnagyobb funkcionális és esztétikai eltérés a tervemtől: a Fő tér hossztengelyében húzódó sétány burkolata, amely, a mostani módosítással mint pihenő- és tartózkodó térnek nem alkalmas. Eredetileg ezt a sétányt mattcsiszolt fehér süttői keménymészkőből terveztem, ezen kellemes a járás és a gesztenyefák mély árnyékában üde, világos felületként hatott volna. A dunaparti "színpad" sem az eredeti tervek szerint készült. - A süttői fehér, mattcsiszolt keménymészkő kapcsán merült fel a Polgármester úr és a kivitelező részéről, hogy az alkalmazott durva felületű gránitkockakő értékesebb, mint a süttői kő. Ez nem áll fenn, mivel amennyiben csiszolt gránitról lenne szó (és nem ilyen durva felületről), akkor is csak maximum egyenértékű lehetne a süttői kővel. Jelen esetben azonban nem ezen van a hangsúly, hanem a színen. Köztereinken alkalmazott és jól bevált kő süttői keménymészkő (lásd például Budapesten a Kosztolányi Dezső teret vagy a Gellért teret). Ennek kapcsán kell megemlítenem, hogy a gránit kiskockakő lerakása sokkal munkaigényesebb, a kivitelező is megemlítette, hogy régen kész lenne a burkolat, ha a süttői kőlapokat kellett volna beépítenie. - Ehhez kapcsolódik az útpályákon, illetve a parkolókban alkalmazott átlós kiskockakő csíkozás is (szürke szürkével...). Hol van itt az esztétikai szempont és a jó ízlés? De az esztétikai megjelenés mellett igen komoly műszaki probléma vetődik fel. A szabálytalan alakú kiskockakövekből alkotott sorok szabályos vízelvezető rendszert képeznek, mivel a csíkok durva zúzalékkal hézagoltak. Így a felszíni csapadékvizek a burkolat alá folynak és ez a téli időszakban a fagy hatására a burkolatot felnyomhatja. De gondoljuk csak el, a Duna-parton az árvíz idején milyenkárokat okozhat a napokig tartó magas vízállás, ami az ilyen hézagosan lefektetett burkolatot megbontva igen komolyanyagi kárt okoz. Az én eredeti tervemben a burkolólapok úgynevezett nullfugával (vagyis szorosan egymás mellé rakva) kerültek volna lerakásra, így a víz a burkolat alá nem kerülhetne. Az aki (vagy akik) a tervet megmásították, azoknak egy technológiai leírást, utasítást kellett volna adni a kivitelezők számára. Itt kívánom megjegyezni, hogy nem a kivitelező módosította a terveket, hanem az Önkormányzattól kapta a megmásított anyagot.

G. L.: -Ön szerint mi indokolta az eredeti tervek ily mértékű módosítását?

K. T.: - Sajnos, erre nem tudok válaszolni, teljesen értetlenül állok az eset előtt. Talán a főépítész vagy más tanácsadók hozzá nem értése, az anyagi feltételek, de egyben biztos vagyok, akik a tervemet megmásították, nagyon rosszat tettek Nagymaros polgárainak. Egyébként a tervtől való eltérést már július elején észlelve felvettem a kapcsolatot az Önkormányzat illetékeseivel és a Polgármester úrral. Akkor még lehetett volna korrigálni a problémák egy részét, de semmi nem történt. Akkor a kivitelezőtől kértem, mutassa meg, milyen tervek alapján dolgozik. Erre nem volt hajlandó arra hivatkozva, hogy megtiltották számára, hogy a tervet még a tervezőnek is megmutassa. Nincs művezetési szerződésem, amely ilyen nagy volumenű beruházásnál kötelező lenne. Az Építési Napló "csodálatos módon" soha nem volt a helyszínen, pedig az is kötelező előírás. - A 45 éves tervezői praxisom alatt, a legvadabb diktatúrában sem találkoztam ennyi szabálytalansággal és törvénysértéssel. Az, hogy a szerzői jog és a tervező semmibevétele ily módon történt: példátlan. - Mindezek ellenére most is önzetlenül együttműködünk a kivitelezőkkel, a napokban folytattam egyeztetést a kertészekkel, hogy a növénykiültetésekkel hogyan lehetne egy kis színt varázsolni ebbe a nagy szürkeségbe. Célom most is az, hogy a beruházás sikerüljön, a hatóságoknál semmiféle ellenszankciót nem indítok, teszem ezt a nagymarosi polgárok érdekében. - A 2006. augusztus 10. -én történt önkormányzati egyeztetéskor csak utólag közölték, hogy hangfelvétel is készült - ez törvénytelen! Később, a Magyar utcai lakossági fórumon már valóban előzetesen történt a tájékoztatás a hangfelvételről. Végezetül: Edöcsény András polgármester úr bocsánatkérő nyilatkozatát köszönettel vettem, én megbocsátok és szeretnék a továbbiakban is Nagymaros érdekében békében dolgozni.

Kedves nagymarosiak, Önöknek jogában áll tudni, hogy ki vezeti félre a lakosságot. Bátran hasonlítsák össze az önkormányzati lapban megjelent Fő térrel kapcsolatos cikket és döntsék el, hogy az eredeti terv képviselte volna Nagymaros érdekeit vagy azok, akik "kőbányát" csináltak a Dunakanyar legszebb teréből.

Grécs László, Nagymarosért 2006. szeptember

 

Nyilatkozat

A Fő tér eredeti terve

 

Az oldal tetejére